Az oltalom tárgya

1.

Védjegy lehet legalább bármely megjelölés, szó, beleértve a személyneveket, minta, szám, szín, az áruk vagy csomagolásuk formája, amely alkalmas valamely személy, vállalat vagy szervezet áruinak vagy szolgáltatásainak más személy, vállalat vagy szervezet áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére.

2.

A "védjegy" kifejezés szolgáltatási védjegyekre, együttes védjegyekre és tanúsító védjegyekre is vonatkozik. A jelen Megállapodás alkalmazásában a tanúsító védjegyek a szolgáltatási védjegyek oltalmára vonatkozó rendelkezések szerint oltalmazhatók.

A jogok megszerzése

3.

A védjegyjogosultság lajstromozással vagy használattal szerezhető meg. Mindkét Fél gondoskodik védjegylajstromozási rendszer létrehozásáról. A lajstromozás előfeltételeként megkövetelhető a védjegy használata.

4.

A Felek minden védjegyet a lajstromozás előtt vagy közvetlenül azt követően közzétesznek és megfelelő lehetőséget nyújtanak harmadik felek számára a védjegy törlésének kérelmezésére. Mindkét Fél lehetővé teheti továbbá, hogy a másik Fél egy védjegy lajstromozása ellen felszólalással éljen.

5.

Az áru vagy szolgáltatás jellege, amelyen a védjegyet alkalmazzák, semmiképpen sem jelenthet lajstromozási akadályt.

Az oltalom hatálya

6.

A lajstromozott védjegy tulajdonosának kizárólagos joga van a védjegyhez. Jogában áll mindenkit megakadályozni abban, hogy engedélye nélkül a kereskedelemben azonos vagy hasonló megjelöléseket használjon olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek azonosak vagy hasonlóak azokhoz az árukhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek vonatkozásában a védjegy oltalomban részesül, amennyiben az ilyen használat megtévesztésre alkalmas.

7.

A Felek elutasítják vagy törlik az olyan védjegy lajstromozását, és megtiltják használatát, amely összetéveszthető más közismert védjegyével. Egyik Fél sem követelheti meg, hogy a közismert védjegy az adott áruval vagy szolgáltatással szokásosan foglalkozó körön kívül is ismert legyen.

8.

A védjegy tulajdonosának jogában áll fellépni bármely jogosulatlan használat ellen, amely tisztességtelen versenycselekménynek vagy szolgai utánzásnak minősül.

Az oltalom időtartama

9.

A védjegy lajstromozása korlátlanul megújítható legalább tízéves időtartamokra, amennyiben a megújítás feltételeinek eleget tesznek. A védjegyet első ízben legalább tízéves időtartamra kell lajstromozni.

A használat követelménye

Amennyiben a védjegyjogok fenntartásához a lajstromozott védjegy használata szükséges, a lajstromozás csak akkor szüntethető meg, ha a védjegyet legalább két évig folyamatosan nem használták, hacsak a használat hiányát jogos okok nem indokolják. A védjegynek a tulajdonos hozzájárulásával történő használata az oltalom fenntartására irányuló védjegyhasználatnak minősül.

A használat elmaradásának jogos indokai közé tartozik a használat hiánya a védjegy tulajdonosának akaratától függetlenül felmerülő körülmények (például a védjegyoltalommal érintett termékek importjának korlátozása, vagy az azokkal szemben támasztott egyéb állami előírások) folytán, amely körülmények gátolják a védjegy használatát.

Egyéb követelmények

A védjegy kereskedelmi használata nem köthető külön követelményekhez, különösen nem követelhető a védjegy származási jelzés funkciójának csökkentésére alkalmas vagy más védjeggyel együtt történő használat.

Kényszerengedély

13.

Védjegyre kényszerengedély nem adható.

Átruházás

14.

A lajstromozott védjegy átruházható.

Szabadalmazható találmány

1.

A technika bármely területén létrehozott valamennyi találmány szabadalmazható, akár termékre, akár eljárásra vonatkozik, kivéve azokat a találmányokat, amelyek kizárólag különleges nukleáris anyag vagy atomenergia atomfegyverben való felhasználására alkalmasak.

2.

A Felek kizárhatják a szabadalmi oltalomból

a)

azokat a találmányokat, amelyeknek kereskedelmi hasznosítását területükön a közrend és közerkölcs megóvása érdekében meg kell akadályozni; és

b)

az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló sebészeti vagy gyógyászati és az emberi vagy állati testen alkalmazott diagnosztikai eljárásokat.

A szabadalom hatálya

3.

A szabadalom jogot ad arra, hogy a szabadalom tulajdonosa megakadályozzon másokat a szabadalom tárgyának engedélye nélküli gyártásában, használatában vagy forgalomba hozatalában. Szabadalmazott eljárás esetén a szabadalomból eredő jog megakadályoz másokat abban, hogy engedély nélkül használják az adott eljárást, illetve hogy az eljárással közvetlenül előállított terméket használják, forgalmazzák vagy importálják.

4.

Amennyiben a szabadalom tárgya eljárás egy termék előállítására, mindkét Fél úgy rendelkezik, hogy az állítólagos bitorlót terhelje annak bizonyítása, miszerint az állítólag jogsértő terméket nem az adott eljárással állították elő, legalább a következő esetek egyikében:

a)

a termék új; vagy

b)

nagy mértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalom tulajdonosa megfelelő erőfeszítéssel sem tudta megállapítani, hogy ténylegesen milyen eljárást alkalmaztak. (Eleve fennáll annak nagymértékű valószínűsége, hogy a szabadalmazott eljárást használták, ha az az egyetlen ismert eljárás.

A fentiekkel ellenkező bizonyítékok összegyűjtésekor és értékelésekor figyelembe kell venni az alperes gyártási és üzleti titkai védelméhez fűződő jogos érdekeit.

5.

A szabadalmat csak olyan okok alapján lehet megsemmisíteni, amelyek alapján a szabadalmi bejelentés elutasítható lett volna.

Kivételek

6.

A Felek a szabadalomból eredő kizárólagos jog hatálya alól meghatározott kivételekről rendelkezhetnek, például kísérleti célú cselekményekre vonatkozóan, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem túlzottan ellentétesek a szabadalom szabályszerű hasznosításával, és nem sértik aránytalanul a szabadalmas jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.

Oltalmi idő

7.

A Felek által biztosított oltalmi idő legalább 20 év a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától számítva, vagy 17 év a szabadalom megadásának napjától számítva.

Átmeneti oltalom

8.

A jelen Cikk 9. bekezdésében felsorolt kivételek fenntartásával a Magyar Kormány kizárólagos forgalmazási és gyártási jogok formájában oltalmat biztosít bármely amerikai gyógyszertermék számára, amely Magyarországon nem részesülhetett termékoltalomban, de olyan amerikai szabadalom tárgya, amelynek elsőbbségi dátuma tizenkét hónappal megelőzi azt a napot, amelyen a gyógyszertermékek szabadalmi oltalma lehetővé válik Magyarországon, és 1987. január 1-jénél nem korábbi. Az ilyen oltalom ideje ugyanaznap jár le, mint annak az amerikai szabadalomnak az eredeti oltalmi ideje, amelyben a termék oltalmát igényelték. A jelen bekezdés szerinti átmeneti oltalom iránti kérelmet a gyógyszertermékek szabadalmi oltalmának magyarországi hatálybalépésétől számított egy éven belül kell benyújtani az illetékes magyar hatóságnak.

9.

A termék ki van zárva a jelen Cikk 8. bekezdése szerinti oltalomból, ha

a)

Magyarországon kereskedelmi forgalomba került azt az időpontot megelőzően, amikor a gyógyszertermékek szabadalmi oltalma hatályba lépett Magyarországon; vagy

b)

Magyarországon gyártották azt az időpontot megelőzően, amikor a gyógyszertermékek szabadalmi oltalma hatályba lépett Magyarországon, feltéve, hogy

i.

az ilyen termék gyártási joga kizárólag azt a céget illeti meg, amely a gyógyszertermékek szabadalmi oltalmának hatálybalépésekor a terméket gyártja; és ez a jog nem ruházható át még allicencia formájában sem, kivéve a vállalat vagy üzleti tevékenység azon részével együtt, amely ezt a jogot gyakorolja, és

ii.

az ilyen termék gyártójának bizonyítania kell, hogy a terméket a termékoltalom magyarországi hatálybalépését megelőzően ténylegesen gyártotta. A bizonyíték formája a Szabályos Gyógyszergyártási Bizonyítvány (GMP) vagy más, a termékoltalom magyarországi hatálybalépését megelőzően kiállított hatósági okirat.

10.

Azokban az esetekben, amikor a jelen Cikk 8. és 9. bekezdésében foglalt rendelkezések olyan jogokat érintenek, amelyeket a szabadalom tulajdonosa a hatályos magyar szabadalmi törvény alapján a termékoltalom hatálybalépését megelőzően szerzett, a Felek bármelyike konzultációt kérhet. A másik Fél beleegyezik az azonnali konzultációba. Az ilyen konzultációk célja, hogy meghatározzák azokat a módokat és eszközöket, amelyek által az így szerzett jogok, valamint a jelen Cikk 8. és 9. bekezdései szerint szerzett jogok gyakorolhatók, és a vonatkozó jogok tulajdonosainak érdekei érvényesíthetőek.

Kényszerengedélyek

11.

Ha valamelyik Fél jogszabályai lehetővé teszik, hogy egy szabadalom tárgyát a jogosult engedélye nélkül, a jelen Cikk 6. bekezdése szerinti esettől függetlenül hasznosítsák, beleértve a Kormány általi vagy a Kormány által feljogosított harmadik fél általi hasznosítást is, a következő rendelkezések irányadóak:

a)

az ilyen hasznosításra vonatkozó engedélyeket egyedileg kell elbírálni;

b)

az ilyen hasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a hasznosítás előtt a javasolt hasznosító megkísérelte, hogy méltányos kereskedelmi feltételek mellett engedélyt szerezzen a jogosulttól, de erre vonatkozó erőfeszítései elfogadható időn belül nem jártak eredménnyel. E követelményhez egyik Félnek sem kell ragaszkodnia országos szükséghelyzet, egyéb rendkívüli sürgősség vagy közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén. Országos szükséghelyzet vagy más rendkívüli sürgősség esetén a jogosultat mindazonáltal az ésszerűen lehetséges időn belül értesíteni kell. Közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén, ha az állam vagy a vállalkozó szabadalomkutatás nélkül tudja, vagy kézenfekvő okból tudnia kell, hogy az állam által vagy az állam javára érvényes szabadalmat hasznosítanak, vagy fognak hasznosítani, a jogosultat azonnal értesíteni kell;

c)

az ilyen hasznosítás terjedelme és időtartama arra a célra korlátozódik, amelyre engedélyezték;

d)

az ilyen hasznosítás nem lehet kizárólagos;

e)

az ilyen hasznosítás nem ruházható át, kivéve a vállalattal vagy üzleti tevékenységének azzal a részével együtt, amelyik a hasznosítás jogát gyakorolja;

f)

az ilyen hasznosítást elsősorban a hasznosítást engedélyező Fél belső piacának kielégítésére engedélyezik;

g)

a hasznosítási engedély – a hasznosításra feljogosított személyek jogos érdekei megfelelő védelmének fenntartásával – megszűnik, ha az engedélyezéshez vezető körülmények megszűnnek és valószínűleg nem merülnek fel újra. Az illetékes hatóság indokolt kérelem esetén felülvizsgálhatja e körülmények további fennállását;

h)

a jogosultnak az egyes esetek körülményeitől függő megfelelő díj jár, figyelembe véve az engedély gazdasági értékét;

i)

a hasznosítás engedélyezésére vonatkozó határozat jogszerűsége az adott Fél országában bírói úton vagy egyéb független felsőbb hatóság által felülvizsgálható;

j)

az ilyen hasznosítás esetén fizetendő díjra vonatkozó bármely határozat jogszerűsége az adott Fél országában bírói úton vagy egyéb független felsőbb hatóság által felülvizsgálható;

k)

a Felek nem kötelesek alkalmazni a b) és f) pontok szerinti feltételeket, amennyiben a hasznosítást bírói vagy hatósági eljárás során versenyellenesnek ítélt gyakorlat orvoslására engedélyezték. A versenyellenes gyakorlat megszüntetésének szükségessége figyelembe vehető az ilyen esetekben járó díj összegének megállapításakor. Az illetékes hatóságoknak jogában áll az engedély megszűnésének elutasítása, ha és amennyiben az arra okot adó körülmények feltehetően újból felmerülnek;

l)

amennyiben a hasznosítást egy szabadalom (“második szabadalom”) hasznosításának lehetővé tételére engedélyezik, amely egy másik szabadalom (“első szabadalom”) megsértése nélkül nem hasznosítható, a következő további feltételek érvényesek:

i.

a második szabadalom tárgyát képező találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent az első szabadalom tárgyát képező találmányhoz viszonyítva,

ii.

az első szabadalom jogosultját méltányos feltételek mellett keresztlicencia illeti meg a második szabadalom tárgyát képező találmány hasznosítására, és

iii.

az első szabadalomra adott hasznosítási engedély csak a második szabadalom átruházásával együtt ruházható át.

12.

A szabadalmak engedélyezése, illetve a szabadalmi jogok gyakorlása független a műszaki területtől és attól, hogy a terméket importálják vagy belföldön gyártják.

Az oltalom tárgya

1.

Mindkét Fél oltalomban részesíti a félvezető chipek bármilyen formában rögzített vagy kódolt eredeti topográfiáját.

2.

A Felek az oltalom feltételeként előírhatják a topográfia rögzítését vagy lajstromozását. Lajstromozás megkövetelése esetén a bejelentő részére a topográfia első nyilvános hasznosításától számított legalább két év határidőt kell adni a bejelentés megtételére. Az azonosító anyag vagy a topográfiára vonatkozó egyéb anyag letétbe helyezését megkövetelő Fél nem kívánhatja meg, hogy a bejelentő bizalmas vagy tulajdonosi információt tárjon fel, hacsak ez nem elengedhetetlen a topográfia azonosításához.

Az oltalom hatálya

3.

A Felek az integrált áramkör topográfiájának jogosultja számára kizárólagos jogot biztosítanak a következő cselekményekre, illetve, hogy azokra másnak engedélyt adjon:

a)

a topográfia többszörözése;

b)

a topográfia megtestesítése félvezető chipekben; és

c)

a topográfiát megtestesítő félvezető chip, illetve az ilyen chipeket tartalmazó termékek behozatala és forgalomba hozatala.

4.

A topográfiára adott kényszerengedélyre a jelen Megállapodás IV. Cikke 11. bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

5.

A Felek nem kötelesek kiterjeszteni az oltalmat olyan topográfiákra, amelyek megalkotásuk idején az iparban szokásosak, illetve, amelyek kizárólag az áramkör rendeltetésének következményei.

6.

Bármelyik Fél jogszabályai alapján kivétel lehet az oltalom hatálya alól:

a)

a topográfia oktatás, elemzés vagy értékelés céljára való többszörözése és az annak alapján alkotott eredeti topográfia;

b)

a jogosult által vagy hozzájárulásával forgalomba hozott, az oltalmazott topográfiát megtestesítő félvezető chipek behozatala és további forgalomba hozatala; és

c)

az oltalmazott topográfiát megtestesítő félvezető chip és az ilyen chipeket tartalmazó termékek behozatala és forgalomba hozatala a figyelmeztetés időpontjáig olyan személy által, aki állítása szerint nem tudta, vagy nem kellett tudnia, hogy a topográfia oltalom alatt áll, feltéve, hogy az ilyen személy csak a figyelmeztetés kézhezvételekor raktáron lévő vagy megrendelt készletet hozhatja be vagy forgalmazhatja, a figyelmeztetés kézhezvétele után történő eladásokkal kapcsolatban azonban köteles méltányos hasznosítási díjat fizetni.

Az oltalom időtartama

7.

A topográfia oltalmának időtartama legalább tíz év az első nyilvános hasznosítás kezdő napjától vagy - ha ez korábbi - a lajstromozás napjától számítva.

1.

A tisztességtelen versennyel szembeni hatékony védelemnek a Párizsi Egyezmény 10bis Cikkében előírt módon történő biztosítása során a Felek hazai jogukban és gyakorlatukban az állampolgárok, a társaságok és más szervezetek számára jogi úton lehetőséget adnak annak megakadályozására, hogy bizalmas információt az üzleti titok tulajdonosának hozzájárulása nélkül mások a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon nyilvánosságra hozzanak, megszerezzenek vagy felhasználjanak amennyiben az ilyen információ

a)

egészében vagy alkotó elemeinek pontos megjelenésében és összeállításában általánosan nem ismert vagy könnyen nem ismerhető meg;

b)

tényleges vagy potenciális kereskedelmi értékkel rendelkezik, mivel általánosan nem ismert vagy könnyen nem ismerhető meg;

c)

titokban tartása érdekében a körülményekhez képest ésszerű lépéseket tettek.

Időtartam

2.

A Felek egyike sem korlátozza az üzleti titkok védelmének időtartamát, ameddig az 1. bekezdésben említett feltételek fennállnak.

Engedélyezés

3.

A Felek egyike sem gátolja meg vagy hátráltatja az üzleti titkokkal kapcsolatos önkéntes engedélyadást (licenciaadást) azáltal, hogy túlzott követelményeket támasztó, indokolatlanul megkülönböztető vagy olyan feltételeket ír elő az ilyen engedélyekre (licenciákra), amelyek az üzleti titkok értékét csökkentik.

Hatósági felhasználás

4.

Amennyiben a Felek vegyi elemeket hasznosító gyógyszer- vagy mezőgazdasági vegyi termékek forgalomba hozatalának jóváhagyásához olyan, még nyilvánosságra nem hozott tesztek vagy más adatok rendelkezésre bocsátását követelik meg, amelyekhez csak számottevő erőfeszítés révén lehet hozzájutni, védeniük kell az ilyen adatokat a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben. Emellett a Feleknek védelmet kell nyújtaniuk az ilyen adatok nyilvánosságra jutásával szemben, kivéve, ha azt a közérdek védelme teszi szükségessé, vagy ha lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy az ilyen adatok a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben védelemben részesüljenek.

1.

A Felek biztosítják, hogy hazai polgári jogi, büntetőjogi és közigazgatási jogszabályaik alapján megfelelő jogérvényesítési eljárások állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy a Megállapodásban szabályozott szellemi tulajdonjogok bármilyen megsértésével szemben hatékony fellépést tegyenek lehetővé, ideértve a jogsértések megelőzésére szolgáló azonnali és a további jogsértésektől visszatartó jogorvoslati lehetőségeket. Ezeket az eljárásokat úgy kell alkalmazni, hogy ne váljanak a törvényes kereskedelem akadályaivá, és hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a velük való visszaéléssel szemben.

A szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó eljárásoknak pártatlannak és méltányosnak kell lenniük. Nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak vagy költségesek, illetve nem járhatnak ésszerűtlen határidőkkel vagy indokolatlan késedelmekkel.

Az ügy érdemében hozott döntéseket, általános szabályként, írásba kell foglalni és meg kell indokolni. E döntéseket indokolatlan késedelem nélkül közölni kell legalább a jogvitában részt vevő felekkel.

A Feleknek lehetőséget kell adniuk a szellemi tulajdonjog védelmével kapcsolatos kérelmekről közigazgatási jogkörben hozott végső, érdemi döntések bírósági felülvizsgálatára. A nemzeti jogszabályoknak az ügy jelentősége szerint megállapított hatásköri rendelkezéseitől függően, a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó ügy érdemében hozott elsőfokú bírósági döntések jogszerűsége szempontjából történő bírósági felülvizsgálatára szintén lehetőséget kell adni.

E szakasz egyéb rendelkezéseitől függetlenül, ha valamelyik Féllel szemben szellemi tulajdonjog megsértése címén pert indítanak e jog közérdekű, nem kereskedelmi jellegű - kormányzati részről vagy kormányzati érdekből történő - felhasználása folytán, a Fél a jogosult számára járó teljes kártalanításra korlátozhatja a kormányzattal szembeni igényeket.

Jelen Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy az bármely Felet megakadályozná az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáról szóló Kartája szerinti kötelezettségei teljesítése, illetve az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely lépés megtételében

a)

a hasadó anyagok, illetve azon anyagok vonatkozásában, amelyekből a hasadó anyagokat nyerik;

b)

a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések kereskedelme, valamint más áruk és anyagok ilyen jellegű kereskedelme vonatkozásában, amelyek közvetlenül vagy közvetve katonaság ellátását szolgálják; vagy

c)

háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén.

1.

Jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozná Magyarországot az Európai Közösségekkel 1991. december 16-án kötött Európai Megállapodás 65. Cikkében és XIII. Mellékletében foglalt kötelezettségek betartásában.

Jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozná Magyarországot abban, hogy az Európai Közösségekkel 1991. december 16-án kötött Európai Megállapodásban vállalt kötelezettsége alapján, a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzeti törvényeit és szabályozásait oly módon alakítsa és/vagy módosítsa, aminek révén biztosított megfelelésük az Európai Közösségek azon szabályozásainak, döntéseinek, direktíváinak és az Európai Bíróság azon döntéseinek, amelyek átvétele, illetve alkalmazása az EK tagállamok számára kötelező. Amennyiben az Európai Közösségek szabályozásai, döntései, direktívái és az Európai Bíróság döntései választást engednek megvalósításuk módját illetően, tartalmazva egy olyan lehetőséget, amely biztosítja a jelen Megállapodásból eredő kötelezettségek betartását. Magyarország olyan módon gyakorolja e bekezdés szerinti jogait, hogy jelen Megállapodás rendelkezései érvényesüljenek.

Abban az esetben, ha bármelyik Fél úgy véli, hogy a X. Cikk alkalmazása ellentétes a jelen Megállapodásban vállalt valamely kötelezettséggel, konzultációt kérhet. A másik Fél beleegyezik az azonnali konzultációba, azzal a céllal, hogy a jelen Megállapodásban foglalt kötelezettségek betartása, a lehetséges mértékig, biztosított legyen.

1.

Jelen Megállapodás a Felek diplomáciai jegyzékváltása nyomán lép hatályba. A Megállapodás hatályban marad egy kezdeti ötéves időszakban, majd tovább is, hacsak e Cikk 2. bekezdésének megfelelően fel nem mondják.

Bármely Fél, egy évvel korábban értesítve a másik Felet, felmondhatja jelen Megállapodást a kezdeti ötéves időszak végén, illetve bármely ezt követő időpontban.

A Jegyzőkönyv jelen Megállapodás szerves részét képezi.