Állampolgársági ügyek
Az állampolgársági ügyeket a magyar állampolgárság megszerzésére, az állampolgárság fennállásának igazolására, és az állampolgárság megszüntetésére irányuló kérelmek alkotják. A magyar állampolgárságról szóló, 1993. október 1-én hatályba lépett 1993. évi LV. törvényt módosította a 2001. évi XXXII. törvény, amely 2001. július 1-én lépett hatályba. A végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletet a 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet módosította szintén 2001. július 1-i hatállyal.
Alapelvek
| 1. |
Az állampolgársági törvénynek
nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra
azok a jogszabályok irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények
vagy események - születés, házasságkötés, stb. - bekövetkezésekor
hatályban voltak. |
| 2. |
Az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján a magyar állampolgárok között különbséget tenni nem lehet. |
A magyar állampolgárok köre
Magyar
állampolgárok mindazok a személyek, akik a korábbi jogszabályok alapján
megszerezték az állampolgárságot és azt nem vesztették el, avagy a hatályos
törvény alapján lettek, lesznek magyar állampolgárok, mindaddig, amíg állampolgárságuk
meg nem szűnik.
(A hatályos
állampolgársági törvény szerint a házasságkötés nem érinti a nők
állampolgárságát. Ha egy külföldi állampolgár nő például 1955-ben
magyar állampolgár férfival kötött házasságot, a házasságkötés tényével
automatikusan magyar állampolgárságot szerzett. Az így elnyert magyar állampolgárságot
nem vesztette el azzal, hogy a későbbi törvény ezt az állampolgárság
szerzési jogcímet nem ismerte el. Ugyanakkor
ha valaki egy, a kettős állampolgárság kiküszöbölését célzó kétoldalú
egyezmény alapján veszítette el a magyar állampolgárságát, nem nyerte
vissza azáltal, hogy az egyezmény hatálya megszűnt.)
Többes állampolgárok
A magyar jog elfogadja a többes (kettős) állampolgárság létezését. A magyar állampolgársággal is rendelkező többes állampolgárt azonban a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. E rendelkezés nem érinti a többes állampolgárok diplomáciai és konzuli védelmére vonatkozó nemzetközi jogi normák, illetve szokások alkalmazását.
A magyar állampolgárság keletkezése
A
magyar állampolgár gyermeke születésével a törvény erejénél fogva,
automatikusan magyar állampolgár lesz (leszármazás elve, vérségi elv, ius
sanguinis). A magyar állampolgárság keletkezése
független a születési helytől. Akár az apa, akár az anya után „örökölhető”
a magyar állampolgárság. A családi
jogállás születést követően történt rendezése (teljes hatályú
apai elismerő nyilatkozat; utólagos házasságkötés; apaság, anyaság bírósági
megállapítása) nyomán a születésig visszahatóan kell a gyermeket magyar
állampolgárnak tekinteni.
Kisegítő elvként alkalmazza az ún. területi elvet az
állampolgársági
törvény: magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon élő
hontalan Magyarországon született gyermekét, valamint a Magyarországon talált,
ismeretlen szülőktől származó gyermeket. Ez utóbbiak megdönthető
vélelmek.
A magyar állampolgárság megszerzése
A magyar állampolgárság megszerzése (visszaszerzése) honosítással, visszahonosítással és nyilatkozattal történhet.
A magyar állampolgárság megszűnése
A magyar állampolgárság lemondással vagy az állampolgárság visszavonásával szűnik meg.
A magyar állampolgárság igazolása
| A
magyar állampolgárság változatlanul |
|
| - | magyar állampolgár részére kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy |
| - | magyar állampolgár részére kiadott érvényes útlevéllel, vagy |
| - | érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. |
Állampolgársági bizonyítványban – a magyar állampolgárság fennállásának tanúsításán túl – igazolható még az a tény is, hogy az abban megnevezett személy nem magyar állampolgár vagy magyar állampolgárságát elvesztette. Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított egy évig érvényes.
Az állampolgársági bizonyítvány kiadását a nagykövetségünk honlapjáról letölthető formanyomtatványon, az „Állampolgárság igazolása iránti kérelem”. A kérelemben külön meg kell jelölni, ha az érintett kéri az illetékköteles bizonyítvány kiállítását. Az állampolgárság igazolása iránti kérelmet személyenként kell kitölteni.
Az
állampolgársági eljárás
Az állampolgársági eljárással kapcsolatos kérelmeket – a kérelmező lakóhelyétől függően – külföldön az illetékes konzulnál
| - |
a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat; |
| - |
lemondás a magyar állampolgárságról; |
| - |
esetében, vagy Magyarországon a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél kell benyújtani:
| - |
a honosítási és a visszahonosítási kérelem, valamint az ezekhez kapcsolt névmódosítási kérelem; |
| - |
a magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat; |
| - |
a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat; |
| - |
lemondás a magyar állampolgárságról; |
| - |
A
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervei nem vesznek át állampolgársági kérelmet!
Az Igazgatóság ügyfélszolgálati irodája felvilágosítást ad,
illetve hiánypótlásként benyújtott okmányokat vesz át.
Az Igazgatóság ügyfélszolgálatának címe: Budapest XI., Budafoki út 60.
Telefonszáma: 463 91 02
Minden állampolgársági kérelemhez mellékelni kell a kérelmező eredeti születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát (és névviselését) igazoló eredeti okiratokat. Az idegen nyelvű okmányokat hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik Magyarországon anyakönyvezett anyakönyvi eseményéről anyakönyvi kivonattal, ezt - az anyakönyvi esemény helyének és idejének ismeretében - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (BÁH) Állampolgársági Igazgatósága beszerzi. Értelemszerűen ezzel az eljárás időtartama meghosszabbodik. A kérelemhez mellékelt eredeti anyakönyvi okmányokat az Állampolgársági Igazgatóság az eljárás végén a kérelmezőnek visszaadja!
Az állampolgársági kérelmeket személyesen kell benyújtani. A kérelmező lakóhelye szerint illetékes konzul ellenőrzi a kérelmező személyazonosságát és hitelesíti aláírását. A külföldön élő kérelmező a lakóhelye joga szerint erre feljogosított hatósággal is igazoltathatja személyazonosságát és hitelesíttetheti aláírását. A kérelmet az illetékes konzulhoz kell eljuttatni, aki igazolja, hogy a hitelesítés arra feljogosított személytől származik. Az eljárás díjköteles! (Lásd a hitelesítéssel és felülhitelesítéssel kapcsolatos tájékoztatónkat.)
A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy állampolgársági kérelmét törvényes képviselője nyújthatja be, de a korlátozottan cselekvőképes személyt – a 14. életévét betöltött gyermeket – is meg kell hallgatni, azaz neki is alá kell írnia a kérelmet.
Az állampolgársági törvény módosítása a Belügyminisztérium részére minden ügytípusra ügyintézési határidőt állapít meg.
Egyes rendelkezések, jogintézmények
(A magyar állampolgárság megszerzése születéssel, a magyar állampolgárság megszerzése házasságkötéssel, a magyar állampolgárság megszerzése családjogi ténnyel, honosítás, visszahonosítás, lakosságcsere, Magyarország területén való születés.)
II. Az állampolgárság elvesztése
(Elbocsátás, lemondás, hatósági határozat, megfosztás, visszavonás, törvényesítés, apai elismerés, apaság bírói megállapítása, házasságkötés, távollét, békeszerződések, lakosságcsere, a német nemzetiségűek kitelepítése, kétoldalú egyezmények.)